![]() |
|||||||||||
Természet Éghajlat Az éghajlat elsősorban az Alföld kontinentális jellegével mutat rokonságot, bár nem olyan szélsőséges, mivel a közeli hegyvidék kiegyenlítő hatása érződik. Tarcalon mintegy 200 C fokos hőtöbblet mutatható ki egyes alföldi településekhez képest. Ez a felmelegedett lankás területek sík területekre gyakorolt hatásával is magyarázható. Az évi átlaghőmérséklet 10,3 C fok. A hegy erős tagoltsága, hegykúpjai, mélyvölgyei s egyéb felszíni formái eredményezik, hogy szinte minden völgynek, dűlőnek más és más éghajlati jellegzetessége, sajátos mikro-klímája van. A csapadékban is szélsőséges és szegény (600 mm/év) terület éghajlatát röviden összefoglalva Szabó József 1867-ben a "Tokaj-hegyalja geographiai tekintetben" c. munkájában így fogalmazta meg: " a tél elég hideg, de változékony, a tavasz még változékonyabb, a nyár meleg és állandó, az ősz, kellemes és tartós,". Növényvilág A térség florisztikai meghatározása: pannonicum-matricum-tokajense. A község területét a Magyar flórtartományba, az Északi-középhegység flóravidékébe és azon belül a tokaji flórajárásba tartozó növények sokasága borítja el. Érthető, hiszen ezen a vidéken találkozik a nagy kiterjedésű rónák és a hegyek növényvilága. Talaja és sajátos éghajlati viszonyai nem csak a szőlőnek kedvez, de olyan növény fajok megtelepedését teszik lehetővé, amelyek másutt, hasonló körülmények között, nem élnének meg. A hegy kúpjain és lejtőin megmaradt vagy éppen újra fejlődött sziklagyepeken még tizenkét orchideafaj él, köztük például a nagyon ritka sallang virág legszínesebb változata. A sűrű hárs- és kőriserdőket löszpusztarétek szakítják meg, melyeken a számtalan értékes növény mellett a gyapjas őszirózsa is megkapaszkodott. Külön említést érdemel a Nagy-hegy Kis-kopasznak nevezett része, mely botanikailag rendkívül értékes terület. Felszínének sziklagyepén többek között még ring a gabona őse a kecskebúza, illetve virít még a sárga és lila szirmú nőszirom. A község kétharmadát kitevő síkság, nagy kiterjedésű gyepes és vadvizes részeivel legalább annyi természeti látni valót nyújt, mint a hegy. A sík vidék az Alföld (Enramonicum) flóravidék északalföldi (Sanicum) flórajárás nyugati részébe tartozik. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében az eredeti lápvegetációk, homokbuckás sztyeppfoltos ligeterdők és az alföldre jellemző fehértippanos mocsárrétek nagyrészt elpusztultak de maradványaik még megtalálhatók. A még meglévő ősgyepek láttán nem nehéz megérteni, miért tetszett meg ez a vidék őseinknek.
Állatvilág
|
|||||||||||
|
|||||||||||